Bible-Server.org

translate into

Zsoltárok könyve 49. fejezet

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

2 Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

3 Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.

4 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.

6 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

7 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?

8 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.

9 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;

10 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

11 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.

12 Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.

13 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

14 Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.

15 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.

16 Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.

17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;

18 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.

19 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:

20 Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.

21 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.