|
Zsoltárok könyve 64. fejezet 1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. 2 Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet. 3 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől. 4 A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket. 5 Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek. 6 Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket? 7 Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan. 8 De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet. 9 És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja. 10 Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. 11 Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.
|
|