|
|
Jób könyve 21. fejezet
1 Felele pedig Jób, és monda:
2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;
14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
|
|