Bible-Server.org  
 
 
Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!      
Zsol. 135:3        
 
keresés   pontos találat
  és hol keres
ékezet számít
Home Page
Mózes I. könyve
Mózes II. könyve
Mózes III. könyve
Mózes IV. könyve
Mózes V. könyve
Józsué könyve
Bírák könyve
Ruth könyve
Sámuel I. könyve
Sámuel II. könyve
Királyok I. könyve
Királyok II. könyve
Krónikák I. könyve
Krónikák II. könyve
Ezsdrás könyve
Nehémiás könyve
Eszter könyve
Jób könyve
Zsoltárok könyve
Példabeszédek könyve
Prédikátor könyve
Énekek éneke
Ézsaiás könyve
Jeremiás könyve
Jeremiás siralmai
Ezékiel könyve
Dániel könyve
Hóseás könyve
Jóel könyve
Ámos könyve
Abdiás könyve
Jónás könyve
Mikeás könyve
Náhum könyve
Habakuk könyve
Sofóniás könyve
Aggeus könyve
Zakariás könyve
Malakiás könyve
Máté Evangéliuma
Márk Evangéliuma
Lukács Evangéliuma
János Evangéliuma
Apostolok Cselekedetei
Róma levél
I. Korintus levél
II. Korintus levél
Galátzia levél
Efézusi levél
Filippi levél
Kolosse levél
I. Thessalonika levél
II. Thessalonika levél
I. Timóteus levél
II. Timóteus levél
Titus levél
Filemon levél
Zsidó levél
Jakab levél
I. Péter levél
II. Péter levél
I. János levél
II. János levél
III. János levél
Júdás levél
Jelenések könyve
 
 

 
 
translate into
Mózes I. könyve 2. fejezet
 
1 És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
 
2 Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.
 
3 És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
 
4 Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,
 
5 Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;
 
6 Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.
 
7 És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
 
8 És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala.
 
9 És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.
 
10 Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.
 
11 Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.
 
12 És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.
 
13 A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.
 
14 És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.
 
15 És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
 
16 És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
 
17 De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
 
18 És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.
 
19 És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.
 
20 És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.
 
21 Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét.
 
22 És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez.
 
23 És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.
 
24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
 
25 Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.
 
 

  [ vissza ] 1 | | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | [ tovább ]