Bible-Server.org  
 
 
Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!      
Zsol. 135:3        
 
keresés   pontos találat
  és hol keres
ékezet számít
Home Page
Mózes I. könyve
Mózes II. könyve
Mózes III. könyve
Mózes IV. könyve
Mózes V. könyve
Józsué könyve
Bírák könyve
Ruth könyve
Sámuel I. könyve
Sámuel II. könyve
Királyok I. könyve
Királyok II. könyve
Krónikák I. könyve
Krónikák II. könyve
Ezsdrás könyve
Nehémiás könyve
Eszter könyve
Jób könyve
Zsoltárok könyve
Példabeszédek könyve
Prédikátor könyve
Énekek éneke
Ézsaiás könyve
Jeremiás könyve
Jeremiás siralmai
Ezékiel könyve
Dániel könyve
Hóseás könyve
Jóel könyve
Ámos könyve
Abdiás könyve
Jónás könyve
Mikeás könyve
Náhum könyve
Habakuk könyve
Sofóniás könyve
Aggeus könyve
Zakariás könyve
Malakiás könyve
Máté Evangéliuma
Márk Evangéliuma
Lukács Evangéliuma
János Evangéliuma
Apostolok Cselekedetei
Róma levél
I. Korintus levél
II. Korintus levél
Galátzia levél
Efézusi levél
Filippi levél
Kolosse levél
I. Thessalonika levél
II. Thessalonika levél
I. Timóteus levél
II. Timóteus levél
Titus levél
Filemon levél
Zsidó levél
Jakab levél
I. Péter levél
II. Péter levél
I. János levél
II. János levél
III. János levél
Júdás levél
Jelenések könyve
 
 

 
 
translate into
Máté Evangéliuma 9. fejezet
 
1 És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.
 
2 És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.
 
3 És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
 
4 És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
 
5 Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
 
6 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
 
7 És az felkelvén, haza méne.
 
8 A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
 
9 És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.
 
10 És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.
 
11 És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
 
12 Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.
 
13 Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.
 
14 Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?
 
15 És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak.
 
16 Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
 
17 Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.
 
18 Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.
 
19 És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.
 
20 És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét.
 
21 Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.
 
22 Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
 
23 És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,
 
24 Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt.
 
25 Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.
 
26 És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.
 
27 És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!
 
28 Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.
 
29 Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.
 
30 És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!
 
31 Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.
 
32 Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki.
 
33 És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!
 
34 A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
 
35 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.
 
36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
 
37 Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
 
38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.
 
 

  [ vissza ] 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | [ tovább ]